A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi törvény új 40. paragrafusa foglalja magába az intézményi minőségüggyel kapcsolatos teendőket.

Természetesen a minőséggel, fogalomrendszerével összefüggésben eddig is voltak céljaink, feladataink, hiszen rengeteg eleme, folyamata megtalálható az intézmény helyi pedagógiai programjában.

Legfőbb tennivalónk most mindezeket egységes egészbe foglalni, figyelembe véve a törvényi, rendeleti előírásokat, Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Újpalota - Pestújhely Önkormányzatának 2004. február elsejével kiadott közoktatási minőségirányítási programját, és végül, de nem utolsó sorban a helyi, intézményi specialitásokat.
 

2. Az intézmény szerkezetének lényegi pontjai

Az iskola maximális létszámát 370 főben határozta meg a fenntartó önkormányzat.
Tárgyi feltételeink az átlagosnál valamivel jobb színvonalúak, lehetőségeink szerint folyamatosan fejlesztjük őket.
A személyi, feltételeknél fontos kiemelnünk, hogy valamennyi munkavállalónk a munkaköri feladataik ellátásához szükséges megfelelő végzettséggel rendelkezik.
A képzési rendszerünkre jellemző a kerületi közoktatási fejlesztési tervben meghatározott prioritások figyelembe vétele: a nevelési folyamatok, iskola- előkészítés, informatika, idegen nyelv oktatása, a mindennapos testnevelés bevezetésére való törekvés.

Feladataink végrehajtását többféle intézményi szabályozó irányítja. Jelen minőségirányítási programunk megalkotása azt a célt szolgálja, hogy "útmutatóként " a nevelési - oktatási, valamint az intézmény általános, napi feladatainak szabályozása minőségi jegyekkel valósuljanak meg. A minőségi megfelelőség egyik kritériuma a jogi megfelelőség, amit az érvényben lévő szabályzataink garantálnak.

3. Intézményi ügyintézési dokumentumok:

4. Munkaügyi dokumentumok:

 

  

5. A gazdálkodást szabályozó dokumentumok:

 

 
6. Védelmi szabályzatok:

7. Érdekvédelmi Szabályzatok:

A jelzett szabályzatokból a törvényi előírásoknak megfelelően módosítás alatt van a HPP nevelési program része,és az SzMSz.

3.1. Hagyományok, erősségek
Az intézményi minőségpolitika szempontjából döntő fontosságú számba venni azokat a már ma is meglévő erősségeket, melyek folyamatos fejlesztésével a végzett munkaminőségét tovább lehet emelni. Másrészt az erősségek megléte rávilágíthat hiányokra is, amelyek kiküszöbölése szintén ezt a célt segíti elő. Hagyományaink közül csak a ránk jellemzőek szerepelnek, az általánosak (tanévnyitó, záró, ballagás stb.) nem.

akadályverseny és emlékfutás

adventi gyertyagyújtás

kerékpártúra

"Év tanulója" választás júniusban

Az iskola legfőbb erőssége a tanulók folyamatos érdekeltté tétele az iskolai munkában. Rajz, sport és informatikaoktatásunk kerület szerte elismert. Felzárkóztató foglalkozásaink, iskolapszichológusunk munkája, és fejlesztőpedagógusaink tapasztaltsága lehetővé teszik a hátránykompenzációt. Tehetséges tanulóink számára az általuk legkedveltebb területeken nyújtunk lehetőséget - DSE foglalkozások, szakkörök.

3.2. Partnerek azonosítása
Az egyik legfontosabb feladat a program elkészítése szempontjából. Deklarálni kell, hogy nevelő - oktató munkánk minőségének meghatározása, annak fejlesztési teendőinek végrehajtása kinek - kiknek az érdekében történik.

Partnerek, akik a nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői

a; tanulók

Nevelésünkben első helyen a gyermek áll, ők munkánk közvetlen fogyasztói. A mai korban minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy eredményes PR tevékenységgel, megfelelő menedzseléssel minél több gyermekünk legyen. Intézményünk nyitott, így sok tanulónk van a beiskolázási körzeten kívülről is. A minőség gyermekekre történő irányítottsága azért is lényeges, mert kitűzött céljaink, feladataink megvalósításának feltétele a jól vevő tanulói réteg. Az egyik fő irányvonalnak tehát szükségszerűen rájuk kell irányulnia.

b; pedagógusok, intézményi közalkalmazottak

Mivel a nevelés-oktatás bipoláris folyamat, munkavégzésük minősége meghatározó az egész intézményre. A vezetőségtől a technikai személyzetig bezárólag arra kell törekedni, hogy saját területükön a maximumot nyújtsák. A teljesítés minőségi mutatóit nagyban befolyásolja az alkalmazottak szak- és továbbképzettsége, motiváltságuk, a vezetési stílus, munkájuk anyagi és erkölcsi elismerése. Nyilvánvaló, hogy a rendszer megszervezése, működtetése, fejlesztése során övék a másik fő irányvonal.

akik elvárásokat és/vagy forrásokat támasztanak

c; szülők

Ma, a társadalmi viszonyokból eredően szerepük látszólag csökkent. Ez alatt azt kell értenünk, hogy jóval ritkábban jutnak el abba az intézménybe, ahová gyermekük jár.

Információik nagy többségét közvetve, gyermekeiktől szerzik az intézményben folyó életről, ezért is nagyon fontos a gyermekek megnyerése. Ugyanakkor a nevelés sikere a közös munkán múlik, így a programnak olyan elemeket is kell tartalmaznia, melyekkel támogatásukat megszerezhetjük.

d; a fenntartó

A működési feltételeket biztosítja, így jogos az elvárás, hogy intézményei megfeleljenek azon kitételeknek, melyeket előír. Szakmailag, pénzügyileg törvényes működés, a költségek, ráfordítások és az eredmények közötti egyensúly, minél több gyermek, kerületi és azon túl mutató sikerek tanulmányi és az oktatás egyéb területein garantálják a fenntartó elégedettségét.

partnerek akik együttműködésükkel segíthetnek a célok elérésében

e; Fióka Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó

Kerületünknek a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, valamint sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményei. Az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelős útján napi kapcsolatban állunk velük, prevencióból, a hátrányok kompenzálásából, a szociális feszültségek enyhítéséből épül fel munkájuk. Különösen veszélyeztetett tanulóink magas számaránya miatt fontos a közös feladatvégzés.

f; Csokonai Művelődési Központ és telephelye

A közművelődést ellátó intézmények az esztétikai és kulturális nevelés területén fontos partnerek.

g; Egészségügyi Intézmények

Az iskolai egészségügyi ellátást biztosítják, nem elhanyagolható a szerepük az egészséges életmódra nevelés terén.

h; REAC Sportiskola

Az iskolában jelenleg öt sportosztály működik, ezáltal az egyesületbázisa lehetünk, cserébe pályahasználattal, melegítővel segít a sportiskola.

i; a tanulók életútjának egyéb állomásai - középfokú iskolák,

 A középfokú iskolák partnerek abban a tekintetben, hogy végzős tanulóink felvevőpiacát jelentik. Elvárásaik az oktatás-képzés szerkezetében befolyással bírnak a mi munkánkban is. A továbbtanulási arányok, felvételi százalék jelentős minőségi mutató.

j: szervezetek, melyek társadalmi, szakmai igényeket fogalmaznak meg

Ebbe a pontba sorolható a Közoktatási Közművelődési Egészségügyi és Sport Bizottság, mint a szakterület legfontosabb döntés-előkészítője a kerületi képviselő-testület számára. Ide tartozik az Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, valamint a jogalkotó szervek, melyek elsősorban a szakmai irányelveket, a közoktatással kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat adják, megalkotva ezzel a működés törvényes kereteit.

k: Magyar Labdarúgó Szövetség

Az iskola képzési szerkezetében jelen lévő közoktatási sportiskola okán együttműködési megállapodás él eszervezettel.

3.3. Minőségpolitikai elvek
A minőségpolitikának általánosan a szervezet céljaira, az azonosított partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítésére kell vonatkoznia.

Legalapvetőbb cél: az intézményi feladat-végrehajtás hatékonyságának, törvényességének, szakszerűségének biztosítása, javítása, fejlesztése, a szolgáltatást igénybevevők minél magasabb színvonalú kiszolgálása.

A saját minőségpolitika meghatározásában döntő az adott intézmény küldetése és jövőképe, amik determinálják fő céljait, feladatait, továbbá azt az állapotot, ahová szeretnének eljutni.

A Czabán Általános Iskola küldetése a HPP-ben megfogalmazottak szerint:

A tanulók életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával hajtson végre egészséges és harmonikus személyiség-fejlesztést, korszerű ismereteket, képességeket, készségeket alakítson ki és bővítsen; szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk a ránk bízott tanulókból személyre szabott fejlesztéssel, ami magában foglalja a prevenciót, korrekciót és a tehetséggel való törődést is.

Másik alapfunkciónk a nemzeti műveltségi anyag, és a világörökség részét képező egyetemes kultúra alapjainak közvetítése. A fentiek megvalósításához az intézmény gondoskodik a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, valamint egy olyan érzelmi biztonságot nyújtóderűs légkörről, ahol a gyermekek otthon érezhetik magukat.

Mindezek megvalósítására az ideális jövőkép a következő lehet:

Munkánk eredménye egy olyan intézmény, ahol rendezett külső és belső környezetben, derűs, alkotói légkörben jól képzett pedagógusok, dolgozók végzik feladataikat a rájuk bízott gyerekekkel.
A valóban partnerként működő szülői házzal közös erőfeszítéssel érjük el a nevelési célokat, alakítunk ki a gyermekekben olyan attitűdöket, magatartási normákat, a későbbiekben munkaerkölcsöt, melyek lehetővé teszik majdan számukra az igényes felnőtt életet.

Az oktatás során pedig olyan ismereteket nyújtunk, olyan képességeket, készségeket alakítunk ki, melyekkel ezeket az ismereteket használni is tudják a középfokú oktatásban, és szilárd alapot nyújtanak ahhoz, hogy tanulóink a társadalomban megbecsült munkaerőkké váljanak.

 

 

 

A minőségirányítási rendszer működését, működtetését befolyásolják az intézményműködésének hosszútávra szóló, stratégiai elvei:

1. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka céljait az egyén - sajátosságaitól függő - személyiség-fejlesztése, az általános emberi és nemzeti értékek gyermekekkel történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg.

2. Az intézményben otthonos légkör, szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk.

3. Kiemelt cél a személyre szóló fejlesztés, az egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek gondozását, a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, a tanórai munka differenciálása, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése-oktatása.

4. Kiemelt cél a tudás újbóli értékké válásának elérése.

5. Kapcsolattartás partnereinkkel.

6. Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában.

7. Fontosnak tartjuk, hogy kollégáink munkájuk során kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, azok változásait, reakcióképesek legyenek, és igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.

A rendszer kiépítésének alapjait képezik a partneri igények. Természetesen, ahhoz, hogy ezen igények érvényesülhessenek, szükségleteket is meg kell határoznunk. Ezek egyben a teljesülés kritériumai is.

A: a tanulók részéről:

C; a szülők részéről:

D; a fenntartó részéről:

 

Minőségirányítási munkánk egyik értékelési, mutatója a partnerek elégedettségének mérése. Ezt - terveink szerint - egy érvényességi ciklusban kétszer szeretnénk elvégezni.

A mérés módszerei:

kérdőíves kikérdezés

megfigyelés

A méréssel kapcsolatos fő feladatok:

- partnerlista készítése (1. sz. melléklet), felmérési rend szabályozása, mérőeszközök készítése, tantestülettel való érvényesítése, mérőeszközök sokszorosítása (kérdőív esetén) kollégák bevonása, mérés, értékelés.

Az egyes mérési módszerek kiválasztása, alkalmazása, a mérés megvalósítása a mérési biztos feladata.

 

 

SZERVEZETI CÉLOK

 

MINŐSÉGCÉLOK

 

4.1. A rendszer kiépítése, fenntartása

A rendszer kiépítéséhez emberi és egyéb erőforrások szükségeltetnek.

A; emberi erőforrások biztosítása:

Első és legfontosabb feladat a munkavállalók bevonása. A teljes intézményi munkára kiterjedő minőségbiztosítás és fejlesztés értelemszerűen valamennyi alkalmazott feladata. Az intézményen belül az egyes alrendszerek tevékenységének minőségi mutatói összefüggenek, egymástól nem elválaszthatók, rendszer mivoltából fakadóan komplex folyamat.
A munka irányítására minőségügyi vezetőt, támogató csoportot és minőségi köröket hozunk létre.
A minőségügyi vezetőt az intézményvezető bízza meg, a nevelőtestület egyetértésével, határozott időre. A megbízás többször is megismételhető. A vezető kompetenciájába tartozó tevékenységek: - folyamatok működtetése, dokumentációs rendszer vezetése, adatgyűjtés, információszolgáltatás, mérési feladatok, ezekkel való megbízás, fejlesztő tevékenységek irányítása.

Jogkörei:

ellenőrzési jog a minőségfejlesztési támogató csoport tagjainak, a munkatervben megjelölt feladatok végrehajtásáért felelősök feladatvállalásának, azok végrehajtásának ellenőrzése,

döntési jog a MIP kiépítésével kapcsolatos kérdésekben szavazategyenlőség esetén véleménye dönt,

javaslattételi jog a minőségirányítással összefüggő valamennyi ügyben.

A minőségügyi vezető munkáját a támogató csoport tagjai segítik. Megbízási rendjük megegyezik a vezetőével.

kompetenciáik:

minőségfejlesztési munkaterv, erőforrásleltár, vezetői jogkörök átvétele a vezető távollétében.

A fejlesztési tervek megvalósítása érdekében minőségi köröket alakítunk ki. A minőségi körök vezetőinek, tagjainak kinevezésénél az eljárásrend ugyanaz.

Egyéb erőforrások biztosítása:

pénzügyi, gazdasági feltételek, kötelező taneszköz-jegyzék teljesítése

tárgyi feltételek bővítése

személyre szabott oktatást és képességfejlesztést támogató módszerek, eszközök

elismerés, támogatás (minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés!)

Folyamatok működtetése:

A fő folyamatok tartalma, folyamatábrák, felelősségi rendszer, dokumentációs rendjük a minőségfejlesztési munkaterv részét fogják képezni. Minden nevelési - oktatási intézményben alap - és egyben főfolyamatoknak számítanak a következők:

·         nevelési folyamatok

·         oktatási folyamatok

·         szervezési folyamatok

·         tervezési folyamatok

·         ellenőrzési - értékelési folyamatok

 

4.2. Minőségirányítási elvek, folyamatos fejlesztés
Az intézmény működésének hosszútávra szóló elvei mellett nyolc alapelv mérvadó a minőségirányításban:

1; Vevőcentrikusság: azon partnerek igényeinek teljes körű figyelembe vétele, akik a nevelés-oktatás folyamatával kapcsolatban elvárásokat támasztanak.

2; Vezetési kultúra: a szakmai pluralizmus, szakmai autonómia érvényesülése, centralizáció- decentralizáció arányai.

3; Dolgozók bevonása: nagyon lényeges, nem lehet elégszer hangsúlyozni; a sikerben nem csak néhány ember érdekelt.

4; Folyamatszemlélet: nem egyszeri tevékenységről van szó; a célok elérése után újabb célokat kell kitűznünk.

5; Rendszerszemlélet: az egyes alrendszerek munkája meghatározó az egész szervezet munkájára; az egymásra épülő mikro-ésmakrorendszerek, kezdve az egyes dolgozótól munkaközösségeken át a vezetőségig a lehető legjobban végezzék munkájukat.

6; Folyamatos fejlesztés: a status quo és a megjelölt célok elérése közötti úton hibák is csúszhatnak be; PDCA ciklus; a problémák azonosítása, az okkeresés és elemzés után megoldási terv készítése, beválás megfigyelése, siker esetén szabványosítás.

7; Döntéshozás: stratégiai és taktikai döntések meghozatala; a tények alapján, előzetes és szükséges tájékozódás, információgyűjtés, döntés, hatásvizsgálatok.

8; Kölcsönösen előnyös kapcsolatok: együttműködési megállapodások kötése.

A nyolc alapelv egyike a folyamatos fejlesztés, mellyel az intézményi munka egészében találkozunk, feladat-végrehajtásunk színvonalának fejlesztése egyrészt közelebb hozza a kitűzött célok elérését, másrészt elősegíti ezzel új magasabb szintű célok kitűzését.

Alapfeladata az ún. PDCA ciklus. Természetesen a folyamatos fejlesztésen belül is vannak fő feladatok, melyek elsősorban szolgálják a kitűzött célok elérését, ezek a kulcsfolyamatok.

ezen belül:

ezen belül:

 

4.3. Vezetés feladatai
A vezetés feladatai sokrétűek a minőségirányításban: a konkrét tennivalókon túl kiterjednek az erőforrások biztosítására, fejlesztésére, az intézmény működtetésére, kommunikációs rendszerre.

Konkrét vezetői feladatok:

részletes szervezeti elemzés, különösképp a klímára, innovációs lehetőségekre, támogatottságra

·         erőforrások felmérése

·         feladatok meghatározása

·         változási stratégia és taktika kidolgozása

·         jelenlét, példamutatás

·         szakmai segítségadás

·         szervezet fejlesztés; motiválás, munkatársak bevonása, döntési jogkörök, hatáskör átruházás

·         a teljes munkafolyamat ismerete

·         képzés, fejlesztés, menedzselés, marketing, PR, benchmarking lehetőségek

Egyéb feladatok:

emberi és anyagi erőforrások biztosítása

egészséges, biztonságos munka -és tanulási körülmények megteremtése

mentálhigiénés feladatok, konfliktusok, stressz kezelése, egészségügyi ellátás, gyermekvédelmis feladatok

belső információs rendszer működtetése

dokumentációs rend működtetése

egyéb kiszolgáló folyamatok biztosítása

kommunikáció a partnerekkel; különösen felvételi eljárás, panaszkezelés, igény elégedettség vizsgálatok esetén.

A tervezés célja, hogy az intézmény - mint szervezet - munkája kiszámítható, egymásra épülő, és ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A tervezés szintjei és dokumentumai meghatározzák a tartalmi munka feladatait.

A tervezés folyamata tényeken, információkon kell, hogy alapuljon. Módszereit tekintve az alulról építkezők belső innovációs folyamatok bázisai, a felülről építkezők a stratégiai tervek, míg az egyeztetések az operatív tervek alapjai lehetnek. A minőségirányítás szempontjából kulcsfontosságú az éves munkaterv, valamint az egyes fejlesztési tervek. Az éves munkatervnek meg kell szabnia a szakmai és az azzal kapcsolatos tevékenységek teljes spektrumára vonatkozóan a tennivalókat.
Az adott tanévre szóló kiemelt, elvégzendő nevelési, oktatási feladatokat, követelményeket a HPP időarányos lebontásával határozza meg.
Így viszonyítási alapot szolgáltat az intézményi munka értékeléséhez, ezáltal kontrollálni lehet, hol is járunk a célok teljesítése felé vezető úton.
A tanévre szóló pedagógiai tervezés megalkotása az éves munkaterv, a minőségfejlesztés preferenciái, és a partneri igények alapján kell, hogy történjen.
Az elemzések során kirajzolódnak a fejlesztés fő irányvonalai. A problémákat két csoportba soroljuk tartalmi elemeik szerint: pedagógiai és szervezetfejlesztésre. A fejlesztési terveket a támogató csoport készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá, az éves munkatervbe az igazgató illeszti be. A fejlesztési tervek megvalósítását minőségi körök koordinálják. A fejlesztési terv általában projektterv, melynek lényege, hogy a megvalósítandó feladathoz cselekvési sort, erőforrás-szükségletet, határidőt, sikerkritériumokat, mérési módot rendelünk. (pl. Gantt- diagram).

A fejlesztési tervek a minőségfejlesztési munkaterv alapjait képezik.

4.5. Ellenőrzési feladatok
Az ellenőrzés hasonlóan többszintű feladat, ágazati - fenntartói (külső) és intézményi (belső) ellenőrzésről beszélhetünk. A MIP szempontjából prioritást élvez a belső ellenőrzési rend szabályozottsága. Mindenfajta ellenőrzéssel szemben támasztott követelmény a konkrétság, objektivitás, folyamatosság, tervszerűség. Funkciója szerint azt vizsgálja, hogy az intézmény működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az ezeken alapuló belső szabályozásnak. Feltárhatja azokat a hibákat, hiányosságokat, amik a megismerést követően javíthatók, így a minőségi színvonal emeléséhez nagyban hozzájárul. Éppen ezért az intézményi működés minden területét érintenie kell.

Az intézményi ellenőrzés rendszere:

Az ellenőrzés

Ahhoz, hogy az ellenőrzés elérje célját, mindkét fajtáját - a folyamat közben (PDCA) és egy folyamat végén a visszacsatolás (feedback), viszonyítási alapok teremtése miatt alkalmazni kell.

Semmiképp sem sértheti a szakmai autonómiát, rendelkeznie kell egyfajta demokratizmussal, aminek során letompulnak a felszíni érdekellentétek, s nem a mindenáron való hibakeresés, hanem a segítő szándék jellemzi.

Az ellenőrzés szabályozása az ellenőrzési tervben történik. A tapasztalatokat célszerű írásban rögzíteni, ezek alapján lehet a szükséges intézkedéseket megtenni.

A minőségfejlesztés és irányítás szempontjából kívánatos az alábbi területeken tanévenként legalább egyszer átfogó ellenőrzést végrehajtani:

·         működési feltételek, körülmények

·         szakmai program megvalósulása

·         munkatervi feladatok teljesülése

·         partneri elvárásoknak való megfelelés

·         folyamatok működésének hatékonysága

·         szabályozásnak való megfelelés

C; A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ,és a vezetői feladatokat ellátók teljesítmény-értékelése, alkalmazottak tevékenysége , ellenőrzésük ,értékelésük ,

   minősítésük módjai

 

 

 

 

 

 

 

 

·         Céljai: egyéni – szervezeti célok összhangjának megteremtése,

·         minőségcélok megvalósítási feltételeinek megteremtése,(indikátorok, kritériumok, normák )

·         ismételhetőség biztosítása,

·         egységes értékelési gyakorlat kialakítása,

·         a közalkalmazotti munkavégzés minőségi színvonalának emelése,

·         szervezeti kultúra fejlesztése

·         dolgozói elégedettség növelése, partneri elégedettség növelése

·         A közalkalmazott minősítéséhez helyi gyakorlat kialakítása

 

 

      + tudatosság,fokozatosság, lépcsőzetesség

      + egyénhez szabott alkalmazkodás

       + differenciálás, feladatok, tevékenységek variabilitása

      + motivációs bázisok alkalmazása(önértékelés fejlesztése,sikerélmény)

      + szabály – és feladattudat alakítása

      + egyéb kompetenciák fejlesztésére való törekvés ( komplexitás )

      + percepciók variabilitása-   fejlesztő pedagógusoknál

 

     - dokumentumok gondozása, feldolgozás

     - könyvtári órák

     - tájékoztatás, könyvtári propaganda

     - kölcsönzési mutatók

 

 

Kérdőívek, ill. értékelő lapok:

·         Óralátogatási Lap

·         Tanulói Kérdőív

·         Önértékelő Lap

·         Véleménykérő Lap

·         Értékelési Összesítő Lap (BIZALMAS)

 

Az értékelési ciklus 2  tanév.

 

Az értékelés lebonyolítói:

 

  

 

 

 PONTOZÁSI JAVASLAT az óralátogatási lapokhoz

A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas , alkalmas , kevéssé alkalmas , alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét a következőképp kell megállapítani:

átlag                                               százalék                                 minősítés

4,00 - 5,00                               80-100 %                           kiválóan alkalmas

3,00-3,99                                60- 79   %                                  alkalmas

1,50-2,99                                30- 59 %                           kevéssé alkalmas

1,49-                                         30%alatt                                alkalmatlan

Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább két értékelési szempont " E " (nagyon gyenge, elfogadhatatlan) minősítést kap.

 

 

 
 

 

 

 

 II.    - ciklus felénél , illetve kétévente: 

  

 

 

 

 

Mt. = munkaterv ;Besz.= beszámoló; Vp.= vezetői program; ÍB= írásbeli; SZB= szóbeli

++= csak munkaközösségi tagok  +! = önkormányzati ütemterv szerint

 

 

 

 

 

 

- megfigyelés

- vizsgálat

- beszélgetés, interjú

- beszámoltatás

 

 

- szakmai munka

- munkaköri leírás egyéb feladatai

- adminisztrációs tevékenység

- pontosság , munkafegyelem

 

 

- szóban , írásban

- csoportos , egyéni értékelés

- minősítő értékelés

- jutalmazás , kitüntetés

- önértékelés

 

A  nem pedagógus közalkalmazottak önértékelése  kiterjedhet :

 

- megbízhatóságukra

- az elvégzett munka mennyiségi, minőségi mutatóira

- az önként vállalt feladataikra.

 

 

Célja: Az intézményi  élet valamennyi folyamatára  kiterjedő értékelés lebonyolítása ,  ismételhetőség , és viszonyítási alapok megteremtése , biztosítása.

 

 

A teljes körű intézményi önértékelés eredményeképpen  azonosítani tudjuk intézményünk erősségeit és gyenge pontjait . Míg az elsőnél célszerű , a másodiknál szinte kötelező azon fejlesztési elképzelések meghatározása , melyek  a kijelölt célok és a tényleges működés közelítését szolgálják.

 

Az intézményi önértékelés végrehajtásával  ugyanakkor  elősegítjük a fenntartói minőségpolitikában megfogalmazottak  realizálását :

- az eredmények elemzésével , a további feladatok meghatározásával emelni kívánjuk   a pedagógiai  munkánk színvonalát ;

 

- a jól  működő folyamatok standardizálásával  növeljük a hatékonyságot; 

-  tovább erősítjük  az intézményi munka szolgáltató jellegét;

- az önértékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatalával biztosítjuk az átlátható   működést; 

- a fejlesztési elképzelések , stratégiák meghatározásával  teljesíteni kívánjuk a mikro – és makro társadalmi igényeket.

II . Az önértékelés periódusai

 

    Az  intézmény minőségirányítási munkatervében szerepel az irányított önértékelés végrehajtása a  2006/07 –es tanévben . Innentől kezdve egy vezetési cikluson belül kétszer , az

    első két év után , majd a ciklus végén  kerül végrehajtásra.

 

    Mindezek értelmében :   2007 , 2010 és  2 – 3 évente.

 

III. Az önértékelés módszerei és eljárásrendje

    A  végrehajtásnál  ún. ’’ második generációs ’’ rendszereket ,  EFQM  modell ( KMD változat ) használunk kismértékű helyi módosítással .

 

    eszköze: kérdőív 

 

    Az  önértékelés területei :

 

    - az intézmény jellemző tulajdonságai , adottságai:

       intézmény vezetése; célok és stratégiák ; folyamatok ; partnerkapcsolatok és erőforrások; a munkavállalók irányítása 

- az intézmény által elért eredmények:

   dolgozók elégedettsége ; kulcsteljesítmények eredményei , folyamatok  szabályozottságának hatékonysága ; partnerek elégedettsége ; társadalmi hatások.

 

   A lebonyolítás folyamata:

  - az aktuális tanév munkatervében meghatározottan;

  - adatok gyűjtése : - beszámolók , statisztikák , mérések és eredményeik

  - önértékelő csoportok létrehozása , feladataik meghatározása 

  - kérdőívek kitöltése 

  - eredmények elemzése , erős és gyenge pontok azonosítása , intézkedési tervek   készítése 

  - az eredmények ismertetése a partnerekkel, közzététel   2008/09 -től